Jelenlegi hely

Kárpát-medencei konferencia Pápán a hitéletről, a vallásos kultúráról

Hitélet és vallásos kultúra a Kárpát-medencében címmel szervezett konferenciát a Laczkó Dezső Múzeum, a Dunántúli Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményei és a Gróf Esterházy Múzeum. A tanácskozást először 1990-ben rendezte meg a veszprémi múzeum a sepsiszentgyörgyiekkel közösen. Az ötlet S. Lackovits Emőke néprajzos-muzeológusé volt.

A rendszerváltás előtt a népi vallásosságról, a hitéletről nem tarthattak konferenciát. Igaz, voltak kutatások ebben a témában a társadalmi vizsgálatokba ágyazottan, de önállóan nem vizsgálták ezt a területet. 1990-ben megtört a jég, s azóta időről-időre találkoznak a szakemberek, hogy előadásokat hallhassanak a hitélet és a néprajz kapcsolatáról, a népi vallásosságról. Pápa egyszer már otthont adott a tanácskozásnak, s most a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán nem is kerülhetett volna más helyre ez a találkozó, mint a kálvinisták dunántúli központjába, mondták a szervezők, így ismét városunk a helyszín. Ez a konferencia a 11. a sorban.

Lackovits Emőke érdeme, hogy 27 évvel ezelőtt útjára indult ez a konferencia

A konferencia augusztus 21-én kezdődött. A Városháza nagytermében S. dr. Perémi Ágota, a Laczkó Dezső Múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Áldozó Tamás, Pápa polgármestere nyitotta meg a tanácskozást. A négy napos előadássorozatra az egész Kárpát-medencéből érkeztek szakemberek, a határon túlról többek közt a Felvidékről is. Pilipkó Erzsébet, a Laczkó Dezső Múzeum néprajzosa elmondta, hogy a konferencia több tudományt, szakterületet érint. Vallásetnológia, valláspszichológia, vallástörténet, egyháztörténet, régészet, vallásos népszokások, népi erkölcs, népi vallásgyakorlás, az egyházművészet, a vallásos ábrázolások és a liturgikus tárgyak is fókuszba kerültek-kerülnek az előadásokban. A négy nap során 52 szakember számol be kutatási erdményeiről.

A szakemberek 20 perces előadásokban számolnak be kutatási eredményeikről

A rendezvény helyszíne a Városháza nagyterme és a református ótemplom. Az előadók sorában természetesen ott vannak a pápai szakemberek is. Dr. Nagy-L. István múzeumigazgató Protestáns és magyar tábornokok a francia háborúkban címmel tart prezentációt a zárónapon, Reidmár Linda néprajzos pedig a Gróf Esterházy Múzeum szakrális tárgyait mutatta be. Voltak több olyan előadás is, mely kapcsolódott a városhoz. A konferencia életrehívója, Lackovits Emőke a dunántúli református liturgikus textilek jelképrendszeréről szólt, melyek - mint mondta - a középkori kolostorkertek elrendezését idézik. Oláh János, az Országos Rabbiképző egyetemi tanára pedig a pápai zsinagógára is kitért előadásában. Az augusztus 21-24. közt megszervezett konferenciához az előadásokon túl kapcsolódik templomfotókból összeállított tárlat, valamint múzeumlátogatások is.